A nagy fesztiválhoz hasonlóan ez is nemzetközi verseny, s a díjakról egy független zsűri dönt. A zsűri tagjai a következők voltak: Cosimo Santoro Turino GL Festival (Torinó, Olaszország), Emina Trumic Queer Sarajevo Festival (Sarajevo, Bosznia és Hercegovina), Justine Barda Seattle International Film Festival (Seattle, USA) / Sundance, Kyle Stephan British Film Institute (London, Nagy-Britannia & Los Angeles, USA), Manny de Guerre Side by Side Festival (Szentpétervár, Oroszország), Mercedes Martín Llamale H: Uruguay International Film Festival about Sexual and, Gender Diversity (Uruguay), Rudi Fürstberger Verzaubert Filmfestival (Berlin, Köln, Frankfurt, München – Németország) és Stephen Kent Jusick Mix Festival (New York, USA).
A fesztivál fődíját, a legjobb játékfilmnek járó, 3000 dollárral együtt járó díjat a Raging Sun, Raging Sky (eredeti címén: Rabioso sol, rabioso cielo; körül-belül Haragos nap, haragos ég) című mexikói film kapta, melyet Julián Hernández rendezett. A film két fiú, Kieri és Ryo misztikus története. Kieri beleszeret Ryo-ba, egy óriási szerelmet élnek át ketten, ám szerelmük nem lehet hosszú életű. Ryo-t ugyanis elrabolják, s nemsokára meg is hal. Kieri mindent igyekszik megtenni azért, hogy vissza kapja régi szerelmét. Eldölti, hogy feláldozza a testét, hogy vissza adhassa Ryo életét, ez azonban természetesen nem sikerülhet. Végül azonban boldogan találkoznak a mennyországban. A zsűrit a misztikus történeten kívül az operatőri munka és a látványvilág bűvölte el. A kategória másik jelölt filmje a The Fish Child (El niño pez) volt, Lucía Puenzo rendezése, mely két fiatal lány szerelmi története. Lala és Guayi egy elővárosi argentin környéken élnek. Azt tervezik, hogy együtt szöknek át Paragauay-ba. A harmadik jelölt film a Kit Hung által rendezett Soundless Wind Chime (Wu Sheng Feng Ling) című hongkonki-német-svájci alkotás volt. A film Ricky, és svájci szerelme, Pascal történetét meséli el Hongkongban. Az újonnan érkezett szerelem közben Ricky igyekszik felszámolni a saját élete, a valóság és az illúziói közötti zűrzavaros helyzetet.
A filmfesztiválon feltűnést keltett még a Fucking Different Tel Aviv című film, valamint Gus van Sant új, többszörös fesztiváldíjas filmje, a híres san franciscói meleg politikus életéről szóló Milk.
A legjobb dokumentumfilm díját a Fig Trees című alkotás nyerte el, John Greyson rendezése, mely az AIDS, illetve az AIDS-aktivisták világába vezeti el a nézőket. A további két jelölt a City Of Borders (Yun Suh rendezése) és a Queer Sarajevo Festival 2008 (Masa Hilcisin és Cazim Dervisevic rendezése) volt. Levetítették még - versenyprogramon kívül - a The Times Of Harvey Milk című, 1984-es alkotás, Robert Epstein rendezése. A legjobb rövid film díját az A Horse Is Not A Metaphor című film kapta, Barbara Hammer alkotása.
Speciális díjat kapott Joe Dallesandro "underground film sztár", színész, aki Andy Warhol filmjeinek volt állandó sztárja. A másik különdíjat John Hurt színész kapta, aki kiemelkedő alakítást nyújtott a An Englishman In New York című filmben (rendezte: Richard Laxton), melyben a híres meleg személyiséget, Quentin Crisp-et játszotta.
A Teddy-díjakat 1987 óta ítélik oda meleg témájú filmeknek játék-, rövid- és dokumentumfilm kategóriában. A fesztivált annak idején két német filmkészítő, Wieland Speck és Manfred Salzgeber alapította. A Teddy huszonkét éves története során olyan filmek nyertek már eddig, mint A vágy törvénye (Pedró Almodóvar, 1987), Anglia hanyatlása (Derek Jarman, 1988), Coming Out (Heiner Carow, 1990), Poison (Todd Haynes, 1991), Wittgenstein (Derek Jarman, 1993), Csalimadarak (Rosi Troche, 1994), Fucking Amal (Lukas Moodyssonn; 1999), Vízcseppek a forró kövön (François Ozon, 2000) vagy a Spider Lilies (Zero Chou, 2007).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése