A parlamenti pártok a bejegyzett élettársi kapcsolatról

A Parlament keddi plenáris ülésén napirendre került az egy nappal korábban az emberi jogi bizottság által továbbküldött bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénytervezet. A politikai pártok hamar megnyilatkoztak a témában: a Fidesz, a KDNP és az MDF nemet, az MSZP igen mondott a törvényre, de az ugyancsak MSZP-s, exliberális Mécs Imre már már óvatos módosításokról beszélt. A vita során az SZDSZ-es Gusztos Péter beszélt a törvényjavaslat mellett, elfogadva a meleg szervezetek előző napi indítványait is.

A Fidesz alkotmányellenesnek tartja a bejegyezett élettársi kapcsolatról szóló új törvényjavaslatot – jelentette be a vitában Ékes Ilona, a javaslat kisebbségi véleményének előadója, mert szerinte a tervezet "fellazítja a családi modellt, s árt a társadalom jövőbeli fejlődésének". "A bejegyzett élettársi kapcsolat keletkezése és tartalma miatt sokkal jobban hasonlít a házasságra, mint az élettársi kapcsolatra" - mondta Ékes Ilona. Szerinte a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására és megszüntetésére vonatkozó szabályok szintén teljes azonosságot mutatnak a házasságra vonatkozó rendelkezésekkel.

A fideszes politikus szerint az előterjesztés elfogadása esetén a bejegyzett élettársi közösség kvázi házassággá és valódi családjogi intézménnyé válhatna, s az, hogy ez a kapcsolat csak azonos nemű párok számára lehetséges, nem sokat változtat az előző, az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített törvény rendelkezésein, ugyanis az Ab szerint a bejegyzett élettársi kapcsolatnak lényeges különbségeket kellene mutatnia a házasság intézményéhez képest. "Az azonos neműek élettársi kapcsolatát nem tekintjük családnak, bár maximálisan tiszteletben tartjuk" - hangsúlyozta az ellenzéki képviselő, aki szerint az például jogos igény, hogy az azonos nemű párok igazolhassák hozzátartozói minőségüket.

A KDNP nevében Dr. Salamon László, az alkotmányügyi bizottság tagja azt mondta, hogy drámai heteket élünk (a gazdasági válság miatt), s ilyen időkben nem ilyen kérdésekkel kellene foglalkozni, minden erőfeszítést az államcsőd elhárítására, a munkahelyek megmentésére kellene összpontosítani. A bejegyzett élettársi kapcsolatot fedőnévként használják, de a törvényjavaslat tartalmilag továbbra a házasság intézményét kínálja fel. A KDNP ezért sem támogatja az előterjesztést - mondta.

Az MSZP nevében Szabóné Müller Tímea pártja támogatásáról biztosította a javaslatot. Szerinte a beterjesztés arra törekszik, hogy az élettársak viszonyát családjogi kapcsolatnak tekintse, elismertsége azonban nem vetekszik a házasságéval.

Gusztos Péter (SZDSZ), a javaslat többségi véleményének képviselője erősen bírálta a konzervatív képviselők magatartását, amelyet szerinte középkori nyelvhasználat leng körül. Szerinte "a konzervatívok nem mondják ki az igazi érveiket, valószínűleg azért, mert azok a szavak, amelyeket mondanának, kultúrállamban nem használhatók. Nehéz lehet a jobboldali képviselőknek amellett érvelni, hogy embereket ki kell rekeszteni a jogok bizonyos csoportjából". Gusztos Péter (SZDSZ) az emberi jogi bizottság többségi, támogató álláspontját ismertetve hangsúlyozta, hogy szükség van jogalkotásra, mert az azonos nemű párok súlyos joghátrányokat szenvednek el Magyarországon. Továbbá azért is, mert az Ab szerint is kötelessége a jogalkotónak a házassághoz hasonló jogállás megteremtése, de ezen túlmenően az alapvető emberi érzések is ezt diktálják, hiszen több százezer magyar állampolgár semmi mást nem akar, csak jogbiztonságban élni egymással.

Ékes Ilona erre válaszolva azt mondta, tudományosan nem bizonyítható, hogy a homoszexualitás biológiailag meghatározott, vagyis veleszületett tulajdonság. Párttársa, Mátrai Márta az azonos nemű párok alkotta családban felnövő gyerekek miatt fejezte ki aggodalmát. "Milyen mintát nyújt ez a törvényjavaslat a fiataloknak? Hol védi az erkölcsöt? Milyen mintát fog követni az a gyerek, aki olyan közösségben nevelkedik, ahol azt látja, hogy két nő vagy két férfi szereti egymást?" - tette fel a patetikus kérdést.

Gusztos Péter erre reagálva azt mondta, hogy ha a fideszes képviselőknek igazuk van, akkor a saját neműkhöz vonzódó emberek csak ufóktól születhettek. Ha ez a családon belüli mintát követő dolog, akkor egyszerűen nem léteznének homoszexuális emberek, hiszen aki anyától és apától, családban születik az csak heteroszexuális lehet. Szerinte egészen elképesztő 2009-ben a magyar Országgyűlésben ilyen szintű tájékozatlanság.

Dragon Pál (MDF) szerint az eredeti törvényjavaslat megvitatására hosszabb időre lett volna szükség, így talán nem lett volna alkotmányellenes. A képviselő azt kérdezte, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatot kizárólag az azonos neműek számára hozná-e létre a jogalkotó. Hozzáfűzte: a kormány nem függetlenítheti magát attól, hogy nemcsak az azonos neműek, hanem a különneműek joga is sérül, akik jelenleg elavult szabályozású élettársi kapcsolatban élnek.

Az MSZP-s Mécs Imre azt nevezte problémának, hogy az élettársi kapcsolathoz a közvélemény egyértelműen valamilyen szexuális irányultságot fog társítani. Ez szerinte alkotmányellenes. Hangsúlyozta: meg kellene fosztani szexuális jellegétől az élettársi kapcsolatot. A szocialista képviselő álláspontja szerint nem lezárni, hanem felfüggeszteni kellene az általános vitát, és akkor kellene folytatni, amikor teljesen tisztázódott a Ptk.-val kapcsolatos módosítások, illetve a törvényjavaslathoz benyújtandó módosítók helyzete.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) úgy vélekedett, hogy akik nemi ügyekre próbálják leszűkíteni a kérdést, azok előtt egy nagyon szűk politikai látókör és cél lebeg. Arról van szó, hogy egy bizonyos körnek a támogatását akarják elnyerni. Szerinte "nem a javaslat átdolgozására, hanem a visszavonására és egy új előterjesztésre van szükség".

Gusztos Péter újbóli hozzászólásában kiemelte: a liberális párt mindig konzekvensen fellépett az ellen, hogy az állam beleavatkozzon az állampolgárok intim szférájába. Felhívta a figyelmet arra, hogy az azonos nemű párok szabadon házasodhatnak például Belgiumban, Csehországban, Spanyolországban, valamint Kanadában is. Hangsúlyozta: "az SZDSZ szerint szabadság és jogegyenlőség részlegesen nem létezik. Egy társadalom vagy toleráns és elfogadó, vagy pedig nem nevezheti magát modern, európai értelemben vett demokráciának".

Avarkeszi Dezső, az IRM államtitkára elmondta: az angol és a német gyakorlathoz hasonlóak az azonos neműek számára bejegyzett élettársi kapcsolat most beterjesztett szabályai. Az Ab 2008 decemberi döntése szerint a házasság alkotmányos védelméből következik a különneműek számára bejegyzett élettársi kapcsolat alkotmányellenessége, ám az azonos neműekre mindez nem vonatkozik. Mi több, az Ab azt is kimondta, hogy miután az azonos neműek házasságot nem köthetnek, ezért a jogalkotónak kell gondoskodni számukra egy ahhoz hasonló jogállás megteremtéséről a jogegyenlőség és az emberi méltóság követelményének jegyében.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az azonos neműek partnerkapcsolatának elismerése a legtöbb európai országban elfogadott, több országban pedig még a házasság is nyitva áll előttük. A most javasolt szabályozásban a házassághoz képest különbség például, hogy az azonos nemű bejegyzett élettársak közösen nem fogadhatnak örökbe gyermeket.

Általános vitára alkalmas a bejegyzett élettársi törvény

Hétfőn délben kezdődő ülésén a Parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága tárgyalta a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló T/8847. számú előterjesztést. A bizottság tagjain kívül megjelenhettek civil szervezeeke is, hogy elmondhassák véleményüket a tervezetről. A meleg civilszervezeteket a január 25-én alakult Magyar LMBT Szövetség képviselte. A Hit gyülekezete, valamint az Életvédő Fórum a törvénytervezet ellen szólalt fel.

Először a beterjesztő Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője ismertette röviden a törvényjavaslat okait, utalva a december 15-i Alkotmánybírósági határozatra. Ezután Steigler Sándor, a Magyar LMBT Szövetség képviseletében öt percben ismertette a testülettel a meleg szervezetek álláspontját, melyet előtte a PFLAG Egyesület vezetésével is egyeztetett. A Szövetség véleménye szerint az azonos nemű párok valódi jogegyenlőségét csak a házasság intézményének megnyitása garantálná, ám az Alkotmánybíróság véleménye szerint az azonos nemű párok házasságának engedélyezése ellentmondana a magyar Alkotmány házasság védelmét előíró rendelkezésével.

Steigler Sándor azonban azt is kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság határozatában ugyanakkor azt is kimondta, hogy a jogalkotónak az alkotmányból levezethető kötelezettsége egy a házassághoz hasonló családjogi intézmény megteremtése az azonos nemű párok számára. A szövetség álláspontja szerint az új törvényjavaslat továbbra is túl szigorúan jár el; a névviselés, az örökbefogadás és a mesterséges megtermékenyítés kapcsán előírt eltéréseknek sem alkotmányos, sem racionális alapja nincs. Felszólalásában a támogatásáról biztosította a tervezetet, ám három pontban ismertette, hogy a meleg szervezetek milyen változtatásokat szeretnének a törvénytervezetben. Kiemelte a közös névhasználat kérdését, mely a 2007-es törvénytervezetben még benne volt, majd a részletes tárgyalás során tűnt el onnan egy szocialista módosító indítvány eredményeképpen, s ebben a tervezetben már benne sem volt.

Másodikként aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a törvény a miniszter hatáskörébe ruházza azon anyakönyvvezetők megnevezését, akik bejegyzett élettársi kapcsolatot szentesíthetnek. Ezzel hátrányosan megkülönböztetné a meleg párokat, hiszen annak ellenére, hogy a településükön lenne kellő infrastruktúra, mégis esetleg egy távolabbi házasságkötő terembe kellene menniük.

Harmadikként azt vetette fel, hogy biztosítsák - a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan - azt, hogy állampolgárságtól függetlenül lehessen bejegyzett élettársi kapcsolatot létrehozni Magyarországon, hogy magyar és külföldi állampolgár is anyakönyvvezető elé léphessen, függetlenül attól, hogy a külföldi állampolgár hazájában létezik-e a regisztrált partnerkapcsolat intézménye. Beszéde végén arra kérte a képviselőket, hogy ennek szellemében nyújtsanak be módosító indítványokat a törvényjavaslathoz.

A törvénytervezet ellen a Hit gyülekezete képviseletében Mészáros István emelt hangot, aki természetellenesnek nevezte a leszbikus és meleg párok kapcsolatát. Kiemelte, hogy annak ellenére, hogy az egyház és az állam szét van választva, nem lehet elválasztani a törvénykezést az erkölcsi alapelvektől. Megfogalmazása szerint vannak ún. "örök törvények", mint például a férfi és nő kapcsolatán alapuló házasság, melynek a gyermek nemzése a célja. Úgy vélte, hogy a tervezet oly mértékig hasonlít a házasság intézményéhez, hogy gyakorlatilag a házasság megkettőzésének számít. Beszéde végén arra kérte a bizottság tagjait, hogy ne támogassák a törvényjavaslat általános vitáját, már csak azért sem, mert az szerinte alkotmányellenes.

A testület tagjai közül először Gusztos Péter szólalt fel, s arról tájékoztatta a bizottságot, hogy az SZDSZ frakció támogatni fogja a törvényjavaslatot. Beszédében kitért a Hit gyülekezete képviselőjének felszólalására, s egyet nem értésének adott hangot. Kifejtette, hogy az államnak kötelessége az azonos neműek regisztrált kapcsolatát rendezni, ez többek között az Alkotmánybírósági határozatból is kitűnik. Végül megígérte, hogy az SZDSZ frakció benyújtja a javaslathoz a meleg szerveztek által kívánt módosításokat. Gusztos egy későbbi felszólalásában arra kérte a Fidesz és KDNP képviselőit, járjanak el olyan gondossággal a szavazás során, hogy úgy képviseljék a meleg kisebbség ügyét, mint ahogy például a határon túli magyar kisebbség ügyeit szeretik képviselni.

A Fidesz felszólaló képviselője kijelentette, hogy ez a törvény a "szoclib biznisz" része, ezenkívül pedig alkotmányellenes, ezért nem támogatják a törvényjavaslatot. Ezen kívül a család valamint a házasság alkotmányos védelméről beszélt. A KDNP részéről Szászvári képviselő úr, a bizottság egyik alelnöke úgy nyilatkozott, hogy reméli, a törvényjavaslat nem kerül az országgyűlés által elfogadásra. Balog Zoltán bizottsági elnök később az RTL Klub híradójának azt nyilatkozta hogy: "A polgárjog részeként kellene szabályozni, nem a családjog részeként, úgyhogy így nem tudjuk támogatni".

Donáth László szocialista képviselő elsősorban személyes ismerőse, a Hit gyülekezete képviselője felszólalásáról beszélt. Ebben szégyenteljesnek nevezte azt, hogy pont egy olyan egyház emel szót egy kisebbség ellen, amely hosszú éveken keresztül azért küzdött, hogy elismerjék, és amelyet folyamatosan megbélyegeztek és üldöztek.

A viszont válaszokban Steigler Sándor kikérte magának a Hit gyülekezete minősítését a meleg kapcsolatok természetellenes voltáról. És sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a szintén megjelent PFLAG Egyesület levelét nem tudták felolvasni a bizottság tagjainak. Balog Zoltán azonban említette, hogy a képviselők megkapták és olvasták a levelet. A törvényt ellenzők közül másodjára Hámori Antal, az Életvédő Fórum alelnöke szólalt fel. Mészáros Istvánnal egyetértésben szintén a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság nagyfokú hasonlóságát emelte ki. Felszólalásában megfogalmazta, hogy az állam védi a család és a házasság intézményét, s ennek szellemében a Parlamentnek olyan törvényeket kell hoznia, melyek biztosítják, hogy az emberek a lehetséges együttélési formák közül a házasságot preferálják.

Viszontválaszában a Minisztérium képviselője az Alkotmánybíróság határozatát idézte, mely szerint: "az azonos nemű személyek számára azonban, akik az Alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az Alkotmány korlátai között biztosítania kell egymás irányában a házastársakéhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként kezelésüket biztosítja."

Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság végül 10 igen és 9 nem szavazat ellenében a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak találta. Balog Zoltán felkérte Gusztos Pétert a többségi vélemény, valamint Ékes Ilonát (Fidesz) a kisebbségi vélemény képviseletére. Az általános vita március 10-én, kedden kezdődik a Parlament plenáris ülésén. A részletes vita, majd a köztársasági elnök aláírása után nyáron léphet életbe a törvény.

Létrejött a Magyar LMBT Szövetség

Megalakult a magyarországi leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) egyesületeket összefogó ernyőszervezet, a Magyar LMBT Szövetség. A szövetséget 2009. január 25-én kilenc LMBT szervezet hívta életre. Az alapító szerveztek a következők: Atlasz LMBT Sportegyesület, Dél-Alföldi Meleg Baráti Kör, Friss Gondolat, Háttér Társaság a Melegekért, Interalia Alapítvány, Labrisz Leszbikus Egyesület, Patriarchátust Ellenzők Társasága, Szimpozion Egyesület, Szivárvány Misszó Alapítvány).

A Szövetség megalakulását a Nemzeti Civil Alapprogram pályázati támogatása tette lehetővé. A Szövetség bírósági bejegyzése folyamatban van.

A Szövetség célja a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek jogegyenlőségének és érdekképviseletének előmozdítása, valamint az LMBT csoportok és szervezetek érdekvédelmi képviselete. A Szövetség célja továbbá az emberi jogok védelme, a diszkrimináció és az előítéletek visszaszorítása, az LMBT emberek társadalmi befogadásának, láthatóságának növelése, öntudatának és identitásának erősítése.

A Szövetség demokratikusan működik, a legfontosabb kérdésekben a tagszervezetek képviselőiből álló évente legalább kétszer ülésező közgyűlés dönt. A közgyűlések között az operatív működést egy a tagszervezetek képviselőiből választott háromfős ügyvivő testület irányítja.

A Szövetség nyitva áll minden olyan LMBT emberek érdekében tevékenykedő, jogi személyként bejegyzett egyesület, alapítvány vagy más társadalmi szervezet előtt, amely a Szövetség alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre. Magánszemélyek pártoló tagként kapcsolódhatnak be a Szövetség munkájába.

Virág Zsolt ügyvivő a STOP.hu tagsági létszámot firtató kérdésére hozzátette: az egyesületek minimálisan tízfős létszámmal kell, hogy működjenek, s többnyire ennél nem is igazán rendelkeznek lényegesen több taggal. "Ám nem is igazán ez a fontos, hanem azon bevont önkéntesek száma, akik aktívan dolgoznak az egyesületekben. Így velük együtt már két-háromszáz főről beszélhetünk" - közölte Virág Zsolt.

A fenti célokkal összhangban a Szövetség első megszólalását a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló T/8847. sz. törvényjavaslat kapcsán tette a Cirko-Gejzír Moziban tartott délelőtti bemutatkozó sajtótájékoztatóján, ahol a Szövetség képviseletében Steigler Sándor ügyvivő, a Szivárvány Misszió Alapítvány elnöke, Virág Zsolt ügyvivő, a Szimpozion Egyesület vezetője, valamint aKállai Ákos, az Interalia Alapítvány képviselője vett részt. Itt ismertették röviden a szervezet létrejöttének körülményeit és céljait, és a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénnyel kapcsolatos állásfoglalásukat. Délután a Parlament Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának ülésén Steigler Sándor mondta el a meleg ernyőszervezet véleményét a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslatról.