Általános vitára alkalmas a bejegyzett élettársi törvény

Hétfőn délben kezdődő ülésén a Parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága tárgyalta a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló T/8847. számú előterjesztést. A bizottság tagjain kívül megjelenhettek civil szervezeeke is, hogy elmondhassák véleményüket a tervezetről. A meleg civilszervezeteket a január 25-én alakult Magyar LMBT Szövetség képviselte. A Hit gyülekezete, valamint az Életvédő Fórum a törvénytervezet ellen szólalt fel.

Először a beterjesztő Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője ismertette röviden a törvényjavaslat okait, utalva a december 15-i Alkotmánybírósági határozatra. Ezután Steigler Sándor, a Magyar LMBT Szövetség képviseletében öt percben ismertette a testülettel a meleg szervezetek álláspontját, melyet előtte a PFLAG Egyesület vezetésével is egyeztetett. A Szövetség véleménye szerint az azonos nemű párok valódi jogegyenlőségét csak a házasság intézményének megnyitása garantálná, ám az Alkotmánybíróság véleménye szerint az azonos nemű párok házasságának engedélyezése ellentmondana a magyar Alkotmány házasság védelmét előíró rendelkezésével.

Steigler Sándor azonban azt is kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság határozatában ugyanakkor azt is kimondta, hogy a jogalkotónak az alkotmányból levezethető kötelezettsége egy a házassághoz hasonló családjogi intézmény megteremtése az azonos nemű párok számára. A szövetség álláspontja szerint az új törvényjavaslat továbbra is túl szigorúan jár el; a névviselés, az örökbefogadás és a mesterséges megtermékenyítés kapcsán előírt eltéréseknek sem alkotmányos, sem racionális alapja nincs. Felszólalásában a támogatásáról biztosította a tervezetet, ám három pontban ismertette, hogy a meleg szervezetek milyen változtatásokat szeretnének a törvénytervezetben. Kiemelte a közös névhasználat kérdését, mely a 2007-es törvénytervezetben még benne volt, majd a részletes tárgyalás során tűnt el onnan egy szocialista módosító indítvány eredményeképpen, s ebben a tervezetben már benne sem volt.

Másodikként aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a törvény a miniszter hatáskörébe ruházza azon anyakönyvvezetők megnevezését, akik bejegyzett élettársi kapcsolatot szentesíthetnek. Ezzel hátrányosan megkülönböztetné a meleg párokat, hiszen annak ellenére, hogy a településükön lenne kellő infrastruktúra, mégis esetleg egy távolabbi házasságkötő terembe kellene menniük.

Harmadikként azt vetette fel, hogy biztosítsák - a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan - azt, hogy állampolgárságtól függetlenül lehessen bejegyzett élettársi kapcsolatot létrehozni Magyarországon, hogy magyar és külföldi állampolgár is anyakönyvvezető elé léphessen, függetlenül attól, hogy a külföldi állampolgár hazájában létezik-e a regisztrált partnerkapcsolat intézménye. Beszéde végén arra kérte a képviselőket, hogy ennek szellemében nyújtsanak be módosító indítványokat a törvényjavaslathoz.

A törvénytervezet ellen a Hit gyülekezete képviseletében Mészáros István emelt hangot, aki természetellenesnek nevezte a leszbikus és meleg párok kapcsolatát. Kiemelte, hogy annak ellenére, hogy az egyház és az állam szét van választva, nem lehet elválasztani a törvénykezést az erkölcsi alapelvektől. Megfogalmazása szerint vannak ún. "örök törvények", mint például a férfi és nő kapcsolatán alapuló házasság, melynek a gyermek nemzése a célja. Úgy vélte, hogy a tervezet oly mértékig hasonlít a házasság intézményéhez, hogy gyakorlatilag a házasság megkettőzésének számít. Beszéde végén arra kérte a bizottság tagjait, hogy ne támogassák a törvényjavaslat általános vitáját, már csak azért sem, mert az szerinte alkotmányellenes.

A testület tagjai közül először Gusztos Péter szólalt fel, s arról tájékoztatta a bizottságot, hogy az SZDSZ frakció támogatni fogja a törvényjavaslatot. Beszédében kitért a Hit gyülekezete képviselőjének felszólalására, s egyet nem értésének adott hangot. Kifejtette, hogy az államnak kötelessége az azonos neműek regisztrált kapcsolatát rendezni, ez többek között az Alkotmánybírósági határozatból is kitűnik. Végül megígérte, hogy az SZDSZ frakció benyújtja a javaslathoz a meleg szerveztek által kívánt módosításokat. Gusztos egy későbbi felszólalásában arra kérte a Fidesz és KDNP képviselőit, járjanak el olyan gondossággal a szavazás során, hogy úgy képviseljék a meleg kisebbség ügyét, mint ahogy például a határon túli magyar kisebbség ügyeit szeretik képviselni.

A Fidesz felszólaló képviselője kijelentette, hogy ez a törvény a "szoclib biznisz" része, ezenkívül pedig alkotmányellenes, ezért nem támogatják a törvényjavaslatot. Ezen kívül a család valamint a házasság alkotmányos védelméről beszélt. A KDNP részéről Szászvári képviselő úr, a bizottság egyik alelnöke úgy nyilatkozott, hogy reméli, a törvényjavaslat nem kerül az országgyűlés által elfogadásra. Balog Zoltán bizottsági elnök később az RTL Klub híradójának azt nyilatkozta hogy: "A polgárjog részeként kellene szabályozni, nem a családjog részeként, úgyhogy így nem tudjuk támogatni".

Donáth László szocialista képviselő elsősorban személyes ismerőse, a Hit gyülekezete képviselője felszólalásáról beszélt. Ebben szégyenteljesnek nevezte azt, hogy pont egy olyan egyház emel szót egy kisebbség ellen, amely hosszú éveken keresztül azért küzdött, hogy elismerjék, és amelyet folyamatosan megbélyegeztek és üldöztek.

A viszont válaszokban Steigler Sándor kikérte magának a Hit gyülekezete minősítését a meleg kapcsolatok természetellenes voltáról. És sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a szintén megjelent PFLAG Egyesület levelét nem tudták felolvasni a bizottság tagjainak. Balog Zoltán azonban említette, hogy a képviselők megkapták és olvasták a levelet. A törvényt ellenzők közül másodjára Hámori Antal, az Életvédő Fórum alelnöke szólalt fel. Mészáros Istvánnal egyetértésben szintén a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság nagyfokú hasonlóságát emelte ki. Felszólalásában megfogalmazta, hogy az állam védi a család és a házasság intézményét, s ennek szellemében a Parlamentnek olyan törvényeket kell hoznia, melyek biztosítják, hogy az emberek a lehetséges együttélési formák közül a házasságot preferálják.

Viszontválaszában a Minisztérium képviselője az Alkotmánybíróság határozatát idézte, mely szerint: "az azonos nemű személyek számára azonban, akik az Alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az Alkotmány korlátai között biztosítania kell egymás irányában a házastársakéhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként kezelésüket biztosítja."

Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság végül 10 igen és 9 nem szavazat ellenében a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak találta. Balog Zoltán felkérte Gusztos Pétert a többségi vélemény, valamint Ékes Ilonát (Fidesz) a kisebbségi vélemény képviseletére. Az általános vita március 10-én, kedden kezdődik a Parlament plenáris ülésén. A részletes vita, majd a köztársasági elnök aláírása után nyáron léphet életbe a törvény.